Könyvtártörténet
Könyvtárunk
története
„Mindig
vannak új kihívások és mindig új dolgokat kell megtanulni.”
Bill
Gates
Olvastam
éjjel, nappal- írta Arany János kisújszállási tanítóskodása idején.
Településünkön már ekkor jelentősnek mondható volt az iskola akkori rektora
Török Pál magánkönyvtára.
1868
és 1951 között a városban 61 különböző egyesület és kör működött, melyek 11
könyvtárat tartottak fenn. Ezeken kívül 4 iskolai, 4 minisztérium által
fenntartott és 1 városi könyvtár volt a településen.
A II. világháború után egyetlenegy sem maradt fenn. Valójában 1950 előtt a
város lakosainak az Úri Kaszinóban és a Gazdakörben volt lehetőség könyv-kölcsönzésre.
1950. január 1-jén kb.
50-60 db könyvállománnyal kezdte meg működését a népkönyvtár Kisújszállási
Városi Könyvtár néven a Művelődési Ház egyik termében.
1952 nyarán már minden
vidéki városban (összesen 54 településen) működött közművelődési könyvtár. Ezt
tekintjük hivatalosan a könyvtár alapítási évének.
A
könyvtárat ebben az évben a volt Kunsági Hotel épületébe költöztették. Tanácsi
támogatásból 34.700 Ft-ot biztosítottak állománygyarapításra és kölcsönző
pultot, asztalt, székeket, könyvállványokat is vásároltak a könyvtár részére.
1954-es
statisztikai adatok: állomány nagysága: 6.307 db könyv és az olvasók száma
1.082 fő.
A
könyvtár 1954. március 18-án vette fel hivatalosan Arany János nevét (az
Országos Széchényi Könyvtár nyilvántartása szerint).
Az
első legjelentősebb könyvtári rendezvény az 1954. október 2-án Szabó Pál íróval
rendezett irodalmi est volt. 1955-ben már 15 fiókkönyvtár működött a
településen.
A
Felszabadulás u. 11. szám alatti épületben az ízlésesen berendezett könyvtár
helyiségei: kölcsönző tér, két olvasó terem,
feldolgozó és két kisebb raktárhelyiség. A könyvtár képzőművészeti kiállítást
is rendezett az épületben és különféle szakköröket is szervezett.
1956.
december 1-jén a városi Zeneiskola épületébe költöztették a könyvtárat, mivel a
régi helyet lakás céljára lefoglalták. Öt
helyiségben kezdtek berendezkedni a könyvtárosok, amikor városi tanácsi
határozattal 1957. november 8-án ismét költöztették a könyvtárat a Városháza
három földszinti szobájába. 1959-ben a kisebb üzemi és szakszervezeti
könyvtárak állományukat a városi könyvtár rendelkezésére bocsátották, ezzel
jelentősen megnőtt a könyvállomány nagysága.
1960-ban
elkezdődött a volt városi börtön épületének átalakítása művelődésügyi
minisztériumi (60.000) és megyei könyvtári (110.000) támogatásból.
A
teljesen karaktermentes épületet eredetileg csendőrlaktanyaként, 1901-ben egy
helybéli építőmester Cs. Nagy Lajos olcsón építette a város számára.
1961.
szeptember 21-én
158 m2 alapterületen és 6 helyiségben kezdte meg működését a
városi könyvtár. Ekkortól nyílt meg a lehetőség ténylegesen a szabadpolcos
kölcsönzésre és ekkorra tehető a könyvtárközi kölcsönzés kezdete is.
A
60-as években a könyvbarát mozgalmak lelkes követője volt az intézmény.
Az 1962. december 16-án megtartott „Könyvbarát Vasárnap” országosan is jelentős
esemény volt. Több könyvtáros kapott kitüntetést, miniszteri dicséretet.
A
hatvanas években az olvasótoborzást tekintette a könyvtár a legfontosabb
szakmai feladatának: 1963-ban már 15.313 kötetnyi állománnyal rendelkezett és
2.384 beiratkozott olvasója számára nyújtott szolgáltatásokat.
Ezekben
az években már nemcsak könyvtári órákat, hanem más típusú rendezvényeket is
szerveztek a könyvtárosok: mesedélutánokat, könyvankétokat, ismeretterjesztő
előadásokat. A könyvtár a hatvanas években Bábcsoportot és mezőgazdasági
szakemberek klubját működtetett.
A városi könyvtár már a kezdetektől - az országos kezdeményezéssel
egy időben 1964-ben -és azóta is rendszeresen szervez költészet napi versmondó
versenyeket.
1964-től
a könyvtár külön gyerek és felnőtt könyvtári manuális katalógusból tájékoztat.
1969-es
könyvtári statisztikai adatok: 2.185 olvasó és 22.379 kötetnyi dokumentum
állomány.
1971-ben
tanácsi felújítási hitelből épületbővítés kezdődött. 1973 tavaszától
a mai napig ebben a részlegben működik a felnőtt könyvtári kölcsönző tér.
Így a könyvtár alapterülete 227 m2-re nőtt.
1973-ban
11 fiókkönyvtárat működtettünk a településen.
A
kollektíva szakmai munkája elismeréseként 1977-ben miniszteri dicséretet
kapott.
Az
1960-as és 70-es években átlagban 4 könyvtáros látta el a szakmai feladatokat,
1979-ben már 7 főre növekedett a kollektíva.
1977
és 1992 között az intézmény csatlakozott az olvasótábori mozgalomhoz, melynek
keretében határon túli kapcsolatokat is kialakított.
Már
a hatvanas években is helyhiánnyal küszködött az intézmény. a kölcsönző terek
és a raktárak zsúfoltak voltak, a tárgyi feltételek a minőségi munkavégzést sok
esetben akadályozták.
A
80-as években két alkalommal is próbálkozás történt épületbővítéssel
kapcsolatos pályázat benyújtására, de a szépen kidolgozott tervek csak
elképzelések maradtak.
Az
épületben az eltelt 50 év alatt elsősorban az állagmegóvás, másrészt a
látogatóbarát szolgáltató helyek kialakítása érdekében folyamatosan történtek
felújítások: az épületen kívül és a belső terekben egyaránt.
Legjelentősebbek:
a 80-as években gyermekkönyvtári szélfogó bejárat kialakítása, és pályázati
támogatásból: betörésjelző riasztórendszer kiépítése 1999-ben (az új DSC központ 2007-től működik), 2001-2002-ben
könyvtári bútorzat beszerzése, a mozgáskorlátozottak által is használható
felnőtt könyvtári feljáró megépítése 2002-ben, 2006-ban Czobor Sándor
képzőművész által készített cégtábla elhelyezése az épületen, 2008-ban
helyismereti kiállító-tárló készíttetése a Galéria Könyvtárban.
A
szakmai munka a 80-as években vált erőteljesebbé: új típusú manuális
katalógusokat építettek a könyvtárosok (pl. sajtó,- és témafigyelő), a
helyismereti tár állományának feltárása is ebben az időszakban kezdődött meg és
több új szolgáltatást vezetettek be (pl. hangzó dokumentumok kölcsönzése), az
1982-1987 között a városban megrendezett közművelődési vetélkedősorozatban is
szerepet vállalt az intézmény.
A
könyvtárosok ezekben az években kezdtek rendszeresen szakmai továbbképzéseken
részt venni. 2011-ben közép- és felsőfokú szakmai végzettségű munkatársak
dolgoznak az intézményben, akik a szolgáltatások korszerű ellátása érdekében a
legkülönfélébb egyéb végzettségekkel is rendelkeznek: szakinformatikus,
jelnyelvi tolmács, felnőtt oktató, ITT tanácsadó kulturális menedzser,
projekttervező és pályázatkészítő, EU multiplikátor szakértő, szakértői,- és
szakfelügyelői végzettség, ECDL tanfolyam.
1988-ban megyei tanácsi
pályázaton nyert támogatásból (200.000 Ft) a pince galériában zenei könyvtár
és rendezvényterem lett kialakítva. A 108 m2-es részleget 1988.
november 3-án avatták fel. A részleget 2008-ban - funkciója megszűnése
miatt - Galéria Könyvtár elnevezéssel kiállító- és rendezvényteremmé
alakították át.
A
90-es évektől a könyvtár szolgáltató tevékenysége megújult: elsődleges
feladatának tekintették a szakmai munkatársak, hogy a könyvtár közösségi,
információszolgáltató hellyé váljon.
Ezekben
az években több klubbot is működtetett az intézmény: Gabi Mami Klub, Civil
Szervezetek Fóruma, Ki Mit Gyűjt Klub, Versírók és Versbarátok Köre, Női
Szabadidő Klub. 1993-tól folyamatosan tevékenykedik a könyvtár támogatásával az
Anyanyelvápolók Szövetsége kisújszállási csoportja és 2006-tól a TIT
Kisújszállás Város és Városkörnyéke és Szervezete székhelye is a városi
könyvtár lett.
A
90-es évek az intézményi IKT fejlesztések kezdete. Az első számítógépeket
minisztériumi pályázati támogatásból vásárolta az intézmény. 1998-tól
rendelkezik a könyvtár internetkapcsolattal (2004-től az intézmény
internetszolgáltatója a NIIF), 2001-től lokális hálózatot, 2003-tól
saját honlapot működtetünk (2011-ben a TÁMOP 2.3.4 uniós pályázati
támogatásból interaktív, felhasználóbarát weblapot készítettünk), melyen 2010-től
elérhető a TEXTLIB integrált könyvtári rendszerrel feldolgozott könyvtári
állomány online katalógusa (a TIOP 1.2.3 uniós pályázati támogatásból).
Az
IKT eszközpark fejlesztése folyamatosan történik. 2009-től két uniós pályázati
támogatásból (TIOP 1.2.3 és TÁMOP 3.2.4) informatikai részleget
alakítottunk ki az olvasóteremben és a számítástechnikai, irodatechnikai
eszközpark fejlesztésére is sor került.
Az
intézmény 1991-től aktív és sikeres pályázati tevékenységet folytat.
A
könyvtárban új szolgáltatórészlegek nyíltak: 1997-ben Közhasznú és
Közérdekű Információszolgáltató Részleg, 2002-ben EU KAPU, 2008-ban
Pénzügyi Tudástár. 2002-2004 között SZOFI Pontként, 2004-től eMagyarország
Pontként, 2007-től NAVA Pontként is működik az intézmény.
A
könyvtár a helyismereti kiadványok szerkesztésében már a kezdetektől jelentős
szerepet vállalt. 2004-től a Helytörténeti Füzetek sorozat egyik kiadója.
Az
önkormányzat minden évben támogatja a hagyományos rendezvények megszervezését
és biztosítja a pályázatokhoz szükséges önerőt.
|