Oldaltérkép

Könyvtártörténet

Könyvtárunk története

„Mindig vannak új kihívások és mindig új dolgokat kell megtanulni.”

Bill Gates

Olvastam éjjel, nappal- írta Arany János kisújszállási tanítóskodása idején. Településünkön már ekkor jelentősnek mondható volt az iskola akkori rektora Török Pál magánkönyvtára.

1868 és 1951 között a városban 61 különböző egyesület és kör működött, melyek 11 könyvtárat tartottak fenn. Ezeken kívül 4 iskolai, 4 minisztérium által fenntartott és 1 városi könyvtár volt a településen. A II. világháború után egyetlenegy sem maradt fenn. Valójában 1950 előtt a város lakosainak az Úri Kaszinóban és a Gazdakörben volt lehetőség könyv-kölcsönzésre.

1950. január 1-jén kb. 50-60 db könyvállománnyal kezdte meg működését a népkönyvtár Kisújszállási Városi Könyvtár néven a Művelődési Ház egyik termében.

1952 nyarán már minden vidéki városban (összesen 54 településen) működött közművelődési könyvtár. Ezt tekintjük hivatalosan a könyvtár alapítási évének.

A könyvtárat ebben az évben a volt Kunsági Hotel épületébe költöztették. Tanácsi támogatásból 34.700 Ft-ot biztosítottak állománygyarapításra és kölcsönző pultot, asztalt, székeket, könyvállványokat is vásároltak a könyvtár részére.

1954-es statisztikai adatok: állomány nagysága: 6.307 db könyv és az olvasók száma 1.082 fő.

A könyvtár 1954. március 18-án vette fel hivatalosan Arany János nevét (az Országos Széchényi Könyvtár nyilvántartása szerint).

Az első legjelentősebb könyvtári rendezvény az 1954. október 2-án Szabó Pál íróval rendezett irodalmi est volt. 1955-ben már 15 fiókkönyvtár működött a településen.

A Felszabadulás u. 11. szám alatti épületben az ízlésesen berendezett könyvtár helyiségei: kölcsönző tér, két olvasó terem, feldolgozó és két kisebb raktárhelyiség. A könyvtár képzőművészeti kiállítást is rendezett az épületben és különféle szakköröket is szervezett.

1956. december 1-jén a városi Zeneiskola épületébe költöztették a könyvtárat, mivel a régi helyet lakás céljára lefoglalták. Öt helyiségben kezdtek berendezkedni a könyvtárosok, amikor városi tanácsi határozattal 1957. november 8-án ismét költöztették a könyvtárat a Városháza három földszinti szobájába. 1959-ben a kisebb üzemi és szakszervezeti könyvtárak állományukat a városi könyvtár rendelkezésére bocsátották, ezzel jelentősen megnőtt a könyvállomány nagysága.

1960-ban elkezdődött a volt városi börtön épületének átalakítása művelődésügyi minisztériumi (60.000) és megyei könyvtári (110.000) támogatásból.

A teljesen karaktermentes épületet eredetileg csendőrlaktanyaként, 1901-ben egy helybéli építőmester Cs. Nagy Lajos olcsón építette a város számára.

1961. szeptember 21-én 158 m² alapterületen és 6 helyiségben kezdte meg működését a városi könyvtár. Ekkortól nyílt meg a lehetőség ténylegesen a szabadpolcos kölcsönzésre és ekkorra tehető a könyvtárközi kölcsönzés kezdete is.

A 60-as években a könyvbarát mozgalmak lelkes követője volt az intézmény. Az 1962. december 16-án megtartott „Könyvbarát Vasárnap” országosan is jelentős esemény volt. Több könyvtáros kapott kitüntetést, miniszteri dicséretet.

A hatvanas években az olvasótoborzást tekintette a könyvtár a legfontosabb szakmai feladatának: 1963-ban már 15.313 kötetnyi állománnyal rendelkezett és 2.384 beiratkozott olvasója számára nyújtott szolgáltatásokat.

Ezekben az években már nemcsak könyvtári órákat, hanem más típusú rendezvényeket is szerveztek a könyvtárosok: mesedélutánokat, könyvankétokat, ismeretterjesztő előadásokat. A könyvtár a hatvanas években Bábcsoportot és mezőgazdasági szakemberek klubját működtetett.

A városi könyvtár már a kezdetektől - az országos kezdeményezéssel egy időben 1964-ben -és azóta is rendszeresen szervez költészet napi versmondó versenyeket.

1964-től a könyvtár külön gyerek és felnőtt könyvtári manuális katalógusból tájékoztat.

1969-es könyvtári statisztikai adatok: 2.185 olvasó és 22.379 kötetnyi dokumentum állomány.

1971-ben tanácsi felújítási hitelből épületbővítés kezdődött. 1973 tavaszától a mai napig ebben a részlegben működik a felnőtt könyvtári kölcsönző tér. Így a könyvtár alapterülete 227 m²-re nőtt.

1973-ban 11 fiókkönyvtárat működtettünk a településen.

A kollektíva szakmai munkája elismeréseként 1977-ben miniszteri dicséretet kapott.

Az 1960-as és 70-es években átlagban 4 könyvtáros látta el a szakmai feladatokat, 1979-ben már 7 főre növekedett a kollektíva.

1977 és 1992 között az intézmény csatlakozott az olvasótábori mozgalomhoz, melynek keretében határon túli kapcsolatokat is kialakított.

Már a hatvanas években is helyhiánnyal küszködött az intézmény. a kölcsönző terek és a raktárak zsúfoltak voltak, a tárgyi feltételek a minőségi munkavégzést sok esetben akadályozták.

A 80-as években két alkalommal is próbálkozás történt épületbővítéssel kapcsolatos pályázat benyújtására, de a szépen kidolgozott tervek csak elképzelések maradtak.

Az épületben az eltelt 50 év alatt elsősorban az állagmegóvás, másrészt a látogatóbarát szolgáltató helyek kialakítása érdekében folyamatosan történtek felújítások: az épületen kívül és a belső terekben egyaránt.

Legjelentősebbek: a 80-as években gyermekkönyvtári szélfogó bejárat kialakítása, és pályázati támogatásból: betörésjelző riasztórendszer kiépítése 1999-ben (az új DSC központ 2007-től működik), 2001-2002-ben könyvtári bútorzat beszerzése, a mozgáskorlátozottak által is használható felnőtt könyvtári feljáró megépítése 2002-ben, 2006-ban Czobor Sándor képzőművész által készített cégtábla elhelyezése az épületen, 2008-ban helyismereti kiállító-tárló készíttetése a Galéria Könyvtárban.

A szakmai munka a 80-as években vált erőteljesebbé: új típusú manuális katalógusokat építettek a könyvtárosok (pl. sajtó,- és témafigyelő), a helyismereti tár állományának feltárása is ebben az időszakban kezdődött meg és több új szolgáltatást vezetettek be (pl. hangzó dokumentumok kölcsönzése), az 1982-1987 között a városban megrendezett közművelődési vetélkedősorozatban is szerepet vállalt az intézmény.

A könyvtárosok ezekben az években kezdtek rendszeresen szakmai továbbképzéseken részt venni. 2011-ben közép- és felsőfokú szakmai végzettségű munkatársak dolgoznak az intézményben, akik a szolgáltatások korszerű ellátása érdekében a legkülönfélébb egyéb végzettségekkel is rendelkeznek: szakinformatikus, jelnyelvi tolmács, felnőtt oktató, ITT tanácsadó kulturális menedzser, projekttervező és pályázatkészítő, EU multiplikátor szakértő, szakértői,- és szakfelügyelői végzettség, ECDL tanfolyam.

1988-ban megyei tanácsi pályázaton nyert támogatásból (200.000 Ft) a pince galériában zenei könyvtár és rendezvényterem lett kialakítva. A 108 m²-es részleget 1988. november 3-án avatták fel. A részleget 2008-ban - funkciója megszűnése miatt - Galéria Könyvtár elnevezéssel kiállító- és rendezvényteremmé alakították át.

A 90-es évektől a könyvtár szolgáltató tevékenysége megújult: elsődleges feladatának tekintették a szakmai munkatársak, hogy a könyvtár közösségi, információszolgáltató hellyé váljon.

Ezekben az években több klubbot is működtetett az intézmény: Gabi Mami Klub, Civil Szervezetek Fóruma, Ki Mit Gyűjt Klub, Versírók és Versbarátok Köre, Női Szabadidő Klub. 1993-tól folyamatosan tevékenykedik a könyvtár támogatásával az Anyanyelvápolók Szövetsége kisújszállási csoportja és 2006-tól a TIT Kisújszállás Város és Városkörnyéke és Szervezete székhelye is a városi könyvtár lett.

A 90-es évek az intézményi IKT fejlesztések kezdete. Az első számítógépeket minisztériumi pályázati támogatásból vásárolta az intézmény. 1998-tól rendelkezik a könyvtár internetkapcsolattal (2004-től az intézmény internetszolgáltatója a NIIF), 2001-től lokális hálózatot, 2003-tól saját honlapot működtetünk (2011-ben a TÁMOP 2.3.4 uniós pályázati támogatásból interaktív, felhasználóbarát weblapot készítettünk), melyen 2010-től elérhető a TEXTLIB integrált könyvtári rendszerrel feldolgozott könyvtári állomány online katalógusa (a TIOP 1.2.3 uniós pályázati támogatásból).

Az IKT eszközpark fejlesztése folyamatosan történik. 2009-től két uniós pályázati támogatásból (TIOP 1.2.3 és TÁMOP 3.2.4) informatikai részleget alakítottunk ki az olvasóteremben és a számítástechnikai, irodatechnikai eszközpark fejlesztésére is sor került.

Az intézmény 1991-től aktív és sikeres pályázati tevékenységet folytat.

A könyvtárban új szolgáltatórészlegek nyíltak: 1997-ben Közhasznú és Közérdekű Információszolgáltató Részleg, 2002-ben EU KAPU, 2008-ban Pénzügyi Tudástár. 2002-2004 között SZOFI Pontként, 2004-től eMagyarország Pontként, 2007-től NAVA Pontként is működik az intézmény.

A könyvtár a helyismereti kiadványok szerkesztésében már a kezdetektől jelentős szerepet vállalt. 2004-től a Helytörténeti Füzetek sorozat egyik kiadója.

Az önkormányzat minden évben támogatja a hagyományos rendezvények megszervezését és biztosítja a pályázatokhoz szükséges önerőt.